Csütörtökön és pénteken uniós csúcstalálkozó lesz, ahol ismét az egyik kiemelt téma Ukrajna lesz. A magyar kormány és uniós diplomaták is arra készülnek, hogy a közös állásfoglalást Magyarország nem fogadja majd el és – ahogy két héttel ezelőtt – a többi 26 tagállam ad ki majd egy nyilatkozatot. Ezzel párhuzamosan Magyarország blokkolja, hogy elkezdődjön az első két fejezet tárgyalása Ukrajna uniós csatlakozása felé vezető úton.
Egyre több jel utal arra, hogy az Orbán-kormány teljesen lemondott a nekünk járó helyreállítási támogatásról.
Csütörtökön megint EU-csúcs lesz. Bóka János elmondása alapján az Ukrajnával kapcsolatos dokumentumokat Magyarország nem tudja támogatni.
A magyar szerkesztőség közben jelezte: az álhírek ellenére tovább dolgoznak.
Szijjártó Péter a döntés után arra hivatkozott, hogy megkaptuk a kért garanciákat hazánk energiabiztonságára.
Az uniós külügyminiszterek tanácsát követően Szijjártó Péter kifejtette, hogy szerinte az EU elszigetelődik az orosz–ukrán háborúban, az viszont a külügyminiszter szavaiból derült ki, hogy Magyarország az EU-n belül szigetelődött el.
A magyar uniós szavazati jog felfüggesztését szorgalmazza és a Pride betiltását célzó magyar törvény megtámadását helyezi kilátásba a RECLAIM nevű brüsszeli civil szervezet, amely már több esetben folytatott kampányt a magyar kormány intézkedéseivel szemben.
A magyar kormány az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartotta az EU-t, végül a zsarolás eredményeként négy személyt tudott lehúzatni a szankciós listáról.
A határidő lejárta előtti napon Magyarország végül beleegyezett abba, hogy az EU hat hónappal meghosszabbítsa a mintegy 2400 személy és szervezet elleni szankciós intézkedéseket. A büntetőintézkedések azokat sújtják, akik támogatják az Ukrajna elleni agressziót. A vétó elengedésének ára négy személy listáról történő lehúzása volt.
A Fidesznek nagyon fontos politikai szövetségesei vannak a Balkánon.
Különös dolgok történtek Magyar Péter nevével az Európai Parlamentben. Egy olyan dokumentumra került rá a neve, amelyet nem támogatott, a Fidesz azonban “kiszúrta” az előterjesztést. Az ügy miatt EP-vizsgálat várható, az sem kizárt, hogy valaki belenyúlt az Európai Parlament informatikai rendszerébe.
Az éppen 100 napja hivatalba lépett Európai Bizottság egyik vállalása volt, hogy rövid időn belül új javaslatot készít az EU területén jogalap nélkül tartózkodó bevándorlók „eltávolítására”. A mostani javaslat a tagállamok számára jogalapot teremt arra, hogy a kiutasított személyeket egy harmadik országban őrizzék.
Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.
Laza szövetség a tagállamok között – a jövő Európája a Fidesz think tankje szerint így nézne ki.
Orbán csütörtöki vétója körüli érdekes fejlemény, hogy nem is próbálták meg meggyőzni vagy valamivel lekenyerezni az uniós vezetők a magyar miniszterelnököt. Ez a helyzet azonban a közeljövőben még komoly fejfájást fog okozni. Egy lehetséges megoldás: a szavazati (és ezzel a vétó-) jog megvonása.
A lengyel miniszterelnök a görögöket eláruló Ephialtészhez hasonlította magyar kollégáját.
„Ukrajna fegyveres erőinek támogatása soha nem volt ennyire sürgető, ezért szorosan együtt fogunk működni Ukrajnával és a védelmi iparral annak érdekében, hogy az katonai szükségletei teljesüljenek” – jelentette ki.
„Ma történelmet írtunk” – mondta Ursula von der Leyen, aki szerint a rendkívüli EU-csúcs után elszántabban távoztak a résztvevők. Orbán Viktor egyedül maradt az Európai Tanácsban, amikor Ukrajna további támogatásáról volt szó, a magyar miniszterelnök szerint azonban az EU van elszigetelve, nem Magyarország. Az EU-csúcs után Orbán azt mondta, Ukrajna uniós tagságáról véleménynyilvánító szavazást tartanak – Magyarországon.
Egy kötelezettségszegési eljárás most indult el Magyarország ellen, egy másikban pedig közelebb léptek ahhoz, hogy bíróság elé vigyék az ügyet.
Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön elfogadták közös álláspontjukat az európai védelem megerősítéséről, amelynek alapját az Európai Bizottság „Európa újrafegyverzése” című javaslata alkotja.
