Az Európa Tanács Kínzás Megelőzési Bizottsága (CPT) elkészítette és Brüsszelben bemutatta legújabb éves jelentését, amelyben az európai börtönállapotokat térképezték fel. A vizsgálatok középpontjában a túlzsúfoltság, a fogvatartottak közötti hierarchikus viszony és az intézetekben előforduló embertelen bánásmód állt. Magyarország az utóbbi miatt váltott ki aggodalmat.
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága elfogadta álláspontját a következő hétéves költségvetés prioritásaival kapcsolatban. Ennek alapján nagyon valószínű, hogy kemény vitákra lehet készülni a tagállamokkal, amelyek közül az egyik – Magyarország – már látatlanban vétóval fenyegetett.
Ezek az első büntetések, amelyeket a digitális piacokról szóló jogszabály alapján szabtak ki.
Az EU-nak folyamatosan van valamilyen terve a szegénység csökkentésére, ezek azonban sorra kudarcot vallanak. A jelenleg hivatalban lévő Európai Bizottság is ígéretet tett egy koncepció kidolgozására, céldátumként a következő évet jelölték meg. Most kaptak hozzá némi sorvezetőt – a szegényektől.
Azt is tanácsolták nekik, hogy legyenek óvatosak a nyilvános wifihálózatok és töltők használatával.
Továbbra is folyik a 2018-ban indított, 7. cikk szerinti eljárás Magyarországgal szemben. Hétfőn európai parlamenti bizottság érkezett Budapestre, hogy az alapvető jogok érvényesüléséről tájékozódjanak. A tapasztalataikról sajtótájékoztatón számoltak be.
Az Európai Parlament delegációja elismeréssel szólt arról, hogy Ukrajnában az egészségügy terén előrehaladott állapotban van az uniós joganyag átvétele. A csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdését azonban a magyar kormány blokkolja.
Ez azért tekinthető különleges lépésnek, mert eddig az ukrajnai és a kínai utaknál volt érvényes ez a protokoll.
Nem kapott róla kérdést a kormánypárti sajtótól, így aztán nem is beszélt Szijjártó Péter az ukrajnai Szumi ellen virágvasárnap elkövetett, 34 halálos áldozatot és több mint 100 sérültet követelő orosz támadásról. A külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország semmilyen, Ukrajnába irányuló támogatást nem hajlandó támogatni – ezt a többi tagállam elfogadhatatlannak tartja.
Tényleg ezért kapnak fizetést egyes brüsszeli politikusok? – tette fel a nagy kérdést.
A képviselők az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média szabadságát, a civil társadalom helyzetét és az LMBTQI-jogokat is megvizsgálják.
Már a miniszterelnök pénteki rádióinterjújáig ért a Tisza európai parlamenti képviselőjének hétfői felszólalása, amelyet a kormánymédia úgy magyaráz, hogy Kollár Kinga – és vele együtt a teljes Tisza Párt – tönkre akarja tenni a magyarok életszínvonalát, hogy így jussanak hatalomra. Mielőtt azonban bárki kimenne Bayer Zsolttal együtt tüntetni, elmagyarázzuk a teljes történetet.
Ám ebben még nem merülnek ki az uniós ellenintézkedések.
Donald Trump a vámháborújával meg akarja osztani az Európai Unió tagállamait, és ha az olasz kormányfő különalkut köt vele, akkor azzal ezt el is éri – véli a francia ipari miniszter.
Valamennyi magyar gazda nevében tiltakozott a Magosz és az Agrárkamara Brüsszelben, attól tartva, hogy megszűnik a közvetlen területalapú támogatás, és Ukrajnának adják a magyar gazdáknak járó pénzt. Az Európai Bizottság cáfol.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy megtagadta a Klubrádió 92,9 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó szerződésének megújítását, és kizárta a rádiót az említett frekvenciára vonatkozó pályázati eljárásból – tájékoztatta a Bíróság az EUrologust.
Ahogy várható volt, nem hozott sok lényeges újdonságot a Magyarországról tartott európai parlamenti vita. Hacsak azt nem, hogy EP-képviselő szép számban jelezték, el fognak jönni a budapesti Pride-ra.
22 tagállam szükséges ahhoz, hogy Magyarországnak a jogállamiság betartásával kapcsolatos ajánlásokat fogalmazzanak meg az uniós kormányok. Eddig 19 ország jelezte erre vonatkozó szándékát – értesült az EUrologus.
Az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök feltárása, a mediterrán térségben zajló embercsempészet és emberkereskedelem, a Észak-Oszétiában elkövetett háborús bűnök ügye is a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt van – a háborús bűncselekmények feltárásának teljes rendszerét érintheti, ha Magyarország mellőzi a Benjámin Netanjáhú ellen kiadott elfogató parancsot.
Az Egyesült Államok azon döntése, hogy megvonja a támogatását a Szabad Európa Rádiótól, a médium fennmaradását veszélyezteti, az Európai Uniónak ezért sokkal több támogatást kell biztosítania – jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos.
